ikon
ALTERNAT.HU 1.3    Firefoxra hangolva
"Ktfle vlemny van: az enym s a helytelen."
Vissza a Retardolgia menpontra

Fnytan

Elgondolkodtat, hogy mirt van az, hogy a Napbl jv fny nagyon dominl, amg ha pldul egy zseblmpval meg akarjuk vilgtani a Holdat ez nem sikerlhet. Az ok: a gravitci.
Magyarzat:
A Napbl rkez fny rszecskket a gravitcis er szablyzza mozgsukban. Pldul a fnyrszecske csak úgy menne ki a Napbl, de a Fld gravitcis ereje lehúzza hozznk. Ez az oka annak, hogy a Napbl nagyon sok fnyt ltunk iderkezni, mg az rben feletbb stt van. A Nap nem tudja kivillgtani az rt, mert a Fld gravitcis ereje elvonza a fnyt.

"...elvonza a fnyt"

A fny rszecske kezdetben nyugalomban van a Napban. Helyhez kttt rezg mozgst vgez. s idnknt a Fld a hozz legkzelebb es fnyrszecskket elkezdi kivonzani a Napbl, ezrt a fnyrszecske a kezdeti 0 m/s-os sebessgrl msodpercenknt 9.81 m/s ngyzet gravitcis gyorsulssal kezd el szguldani bolygnk fel. A lgkrnkbe rve mr elri a fnysebessget, ami 300 ezer km/s (ebbl ltszik, hogy a Nap nagyon messze van tlnk). Amint a fnyrszecske elri a lgkrnket, felgyorsult sebessgvel a lgellenlls nmileg lasstja mozgst. gy a mr emltett 300 ezer km/s-os sebessgbl mr csak 299999999.9 m/s-al mozog. A hozznk bees fnyrszecske csekly szmú kivteltl eltekintve egyenes landol. A nhny kivtel abbl addik, hogyha egy gi objektum feltnik a fnyrszecske útjban (pl. glya), akkor ezen a fny rszecske "gellert kap" s parabolisztikus plyn landol egy egszen ms helyen, mint ahova sznta magt.


"pldul glya"

A legtbb rszecske viszont egyenesen s sikeresen fldet r. Ekkor az tkzs kvetkeztben jelents h szabadul fel, ez az oka pldul annak, hogy napstsben meleg van. A lgkrbe rve a fnyrszecske thatol az zon s a leveg jelents oxign mennyisgt elgetve a mr emltett surlds kvetkeztben izzsnak indul, ezrt kisri fnyjelensg az útjt. Az jjel jelensge annak ksznhet, hogy a Fld gravitcis hatsa nem egy lland rtk, hanem vltozik. Minden pillanatban pontosan kt olyan rszre oszthat a Fld, ahol az egyik flteke gravitcis ereje nagyobb, mint a msik. Azrt nem tapasztalunk este fnyt, mert a gyengbb gravitcijú fltekn tartzkodunk s az ersebb tvonz minden fnyt maghoz. Az ers - gyenge sttusz pedig minden idpillanatban vltozik a Fld forgsa kvetkeztben. A termszeti erk tkletes harmnijt mutatja az is, hogy a nappal sorn a fnyrszecskk izzsa ltal elgetett oxign mennyisget, jjel a nvnyek fotoszintetizlssal ptoljk. Nappal azrt nem, mert a fny úgy is elgeti.


elgeti az oxignt

A mr becsapdott rszecske mozgsi energijnak egy rszt henergia formban ugyan leadja, de egy msik rszvel "visszapattan" a becsapdsi pontbl, ez az úgynevezett fnyvisszaverdsi jelensge. Az gy visszavert fnyrszecske tvolodik a Fldtl, gy a gravitcis er ellenben dolgozik. Persze a gravitcis er fokozatosan elnyomja a fnyrszecske ezen haladsi szndkt s újra a Fld irnyba lltja t. Ezt nevezzk fnyvisszaessi sebessgnek.Belthat, hogy a fny ismtli ezt a folyamatot, s gy egyfajta pattogs alakul ki, termszetesen akkora sebessggel, hogy ez emberi szemmel fel sem foghat. Persze azt sejtennk, hogy a fnyrszecske (egyfajta labdaknt) a fldfelsznn stagnl llapotot vesz fel egy bizonyos id eltelte utn (amikor vge a pattogsnak). De nem. Ugyanis a vissza s visszahull fnyt idnknt elfújja a szl, ezzel hozzjrul a mozgsi sebbessgnek újbli megnvelshez. s ha ez mg nem lenne elg, akkor a Fld forgsa kvetkeztben a centripetlis gyorsulst is felvesz a fny rszecske, gy lland mozgsban van Fldnk felszinn egszen addig, mg teljesen el nem g. Az elgst kveten nagyon-nagyon apr rszekben lerakdik Fldnk felszinre. Az vezredek sorn a sok lehullot, elgett fnyrszecske homok formjban bortja el a Fldfelszint. Ezzel magyarzhat, hogy a leginkbb napsttte helyen (sivatag), tmnytelen mennyisg homok van, mg pldul a dlisarkon csak pingvin.


"...csak pingvin van"

A zseblmpnak sajtos gravitcija van. A zseblmpa bekapcsolsakor az elemek ltal mgneses indukci kvetkeztben egy loklis gravitcis tr keletkezik, s mint mr tudjuk az ers gravitci fnnyel jr, gy szabadul fel a zseblmpbl a fny. Kevesen tudjk, hogy a szentjnosbogarak is, egy biogravitcis mezvel brnak, nem csoda ht, hogy fnylenek. Persze az ilyen kis loklis mezk kzel sem olyan gravitcisak, mint egy globlis mez (pl.: Fldnk). gy a kis fnyjelensgek csak elvtve s halvnyan jelentkezhetnek. Teht ha pldul ha a Holdat megvilgtjuk zseblmpval, akkor a Fld gravitcija rgtn eluralkodik a csak elenysz fnyrajon. gy arra is kevs a mestersgesen induklt szorvnyfny sebessge, hogy legkrnket elhagyja, mert a Fld mris visszavonza.


kzel sem olyan gravitcis, mint a Fld




tlet: Hippoman
rta: Alternat

Vissza a Retardolgia menpontra